Frissítőmasszázs

Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal.Általában kevés mozgású, egészséges emberek számára ajánljuk. Bizonyos mértékig pótolja az aktív mozgást. Lényege a test összes izmára kiterjedő, erőteljes, frissítő, éliénkatő, kondicionáló masszázs, melyet általános masszázsnak is nevezünk. Kb. 1 órát vesz igénybe. A mellkas, has, valamint az arc területe nem tertozik az általános masszázs keretébe. Végezhetünk félmasszázst is, amikor csak a testfelére terjed ki a kezelés. ( hát-nyak-felsővégtag; csípő-far-alsóvégtag). Ez kb. 25-30 percet vesz igénybe.  A teljes masszázst hetente 2 esetleg 3 alkalommal végezhetjük. A félmasszázst heti egy pihenőnap beiktatásával mindennap alkalmazhatjuk.

 

A masszázs története:

 

A masszázst mint fogalmat mind ismerjük, hiszen ha valamely testrészünk fáj, ösztönösen nyomkodjuk, dörzsöljük azt. Ám a masszázs ennél sokkal több, egy az ősidőkből hozott, tapasztalt, ösztönös és tudományos művelet.

Arról, hogy ki, illetve kik volt voltak az elsők, akik a masszázst elsőként alkalmazták, nincsenek tényszerű adatok. Az viszont biztos, hogy az ókori nagy civilizációkban már ismert és kedvelt volt a masszázs. Közel-Keleten, Egyiptomban és Észak-Afrikában mágikus erőt tulajdonítottak e műveletnek, és afféle rituális szertartás keretein belül alkalmazták.

Kínában négyezer éves feljegyzések bizonyítják, hogy már tudatosan gyógyításra használták ezt az ősrégi tudományt az orvospapok, akik elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek így. A régi nagy Indiában a lakosság egészségügyi jellegű vagy rituális eljárásokkal kapcsolatban művelte a masszázst. A perzsák, babiloniak, az asszírok és más keleten élő ősi népek gyógykezelésként használták, de már a zsidó szentkönyvek is felhívják a figyelmet a masszázs alkalmazására.

Az európai múltban az antik hellén világban teljesedett ki a masszázs, ahol már nemcsak gyógyításra, frissítésre, hanem a sportolók felkészítésére is alkalmazták, és mindenféle porokat, keneteket használtak. Itt kiemelhető Herodikosz neve, aki híres tornász és orvos volt, és akit az orvosi masszázs megteremtőjeként is tisztelhetünk. A görögök módszereit a rómaiak is átvették, a testedző masszázsokra a fürdőkben került sor. Később reumás betegeknél is alkalmazták, majd új módszerként a torna és a masszázs együttes használatát kísérletezték ki.

 

A nem túl fejlődő nyugati hűbéri társadalomban eltűnt a masszázs, ám a virágzó keleten, az arab világban fénykorát élte. Avicenna híres arab orvos összefoglaló művében, az Orvosi Törvényekben felsorolta a masszázsfogásokat, sőt kiemelte a masszázs összekapcsolását a hidroterápiával. Európában a reneszánsz éleszti újra a masszázst és a tornát, innentől újra fontossá válik a test és annak edzése, karbantartása. Hazánkban Mátyás udvarában is feltűnik a masszázs, amit úgynevezett "dögönyözők" végeztek, különösebb végzettség nélkül.

 

A XVII. században az angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés irányával. Angliában az 1800-as években megalakul az első masszírozó magánintézet, melynek alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt. Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.

Amikor fejlődésnek indul az orvostudomány és a testedzés tudománya a modern időkben, a masszázs alkalmazásában is áttörés következik be. Az első modern tudományos alapokra épülő feljegyzéseket egy svéd vívómester, Pehr Henrik Ling írta, mellyel megteremtette a modern torna és masszázs alapjait, és ismertette a napjainkban is használt masszázs minden fogását. Az első írásos összefoglalás 1867-ben a holland JG. Metzgertől származik, az ő ténykedése tette a masszírozást önálló tudományággá. A svéd masszázsiskolának számos angol, német, orosz, francia képviselője volt. Közülük az egyik, a német Monsengeil az 1875-ös sebészkongresszuson beszámolt a masszázzsal elért eredményekről és a hatások elméleti magyarázatáról is. A XIX. század végén Bergmann kezdeményezésére a berlini egyetemi klinikán megalapítják az első állami masszírozóiskolát.

Más európai országokban és az Egyesült Államokban is tudományosan kezdtek el foglalkozni a masszírozással. Nem sokkal ez után megjelentek az első tankönyvek, köztük A. Hoffa ortopéd sebész műve, "A masszírozás technikája", melyet a mai napig is használnak.

 

Milyen hatásokat vált ki a masszázs?

Azzal mindenki tisztában van, hogy a masszázs elsődlegesen az izmokra és az ízületekre hat. Kevesebben tudják azonban, hogy emellett számos kedvező hatása van: oldja a stressz, fiatalítja a bőrt, lassítja az öregedést. Nő a teljesítőképességünk is általa, a hagyományos keleti orvoslás ezt a csí energia beindulásával magyarázza.

A különböző masszázstechnikákban közös, hogy a kezelt szervben helyi, és az egész testre kiterjedő hatásokat váltanak ki. A legismertebb hatás, hogy a masszírozott területen vérbőség alakul ki, több tápanyagot kap a bőr, a káros anyagok gyorsabban kiürülnek. Az izmok fellazulnak, a görcsök feloldódnak, bennük olyan anyagok képződnek, amelyek fokozzák a teljesítőképességet. A masszázs hatása túlterjed a kezelt testrészen. Ezt a mai orvostudomány azzal magyarázza, hogy az idegek az ingert a kezelt testrészhez vezetik, amelyen keresztül a belső szervek működése is pozitívan befolyásolható. A hagyományos keleti orvoslás ezzel szemben a masszázsnak az életerő (csí, prána) áramlását befolyásoló hatásával magyarázza ezt a hatást.

Lassítja a bőr öregedését
A masszázs erősíti a faggyú- és izzadtságmirigyek kiválasztó munkáját, eltávolítja az elhalt hámsejteket, javítja a bőr anyagcseréjét, puhítja a hegeket és erősíti a szervezet védekezőképességét. Ugyanakkor rugalmassá teszi a bőrt, lassítja öregedését.

Csökkenti a fájdalmat
Bizonyos masszázstechnikák hatékonyan csökkentik az érző idegvégződések érzékenységét, ezért ezeket gyakran alkalmazzák fájdalomcsillapításra ideggyulladás és idegfájdalmak esetén. A lágy fogások stimulálják a mozgatóidegeket, emelik az izmok ingerelhetőségét.

Megnyugtat
Egyes technikák nem csupán a mozgásszervi betegségek esetén, hanem mentális értelemben is hathatós segítséget nyújthatnak. A lágy masszázsfogások megnyugtatják az idegeket, segítenek az ellazulásban és enyhítik vagy teljesen elűzik a páciens aggodalmát, nyugtalanságát.

Hatása az izmokra és ízületekre
Intenzív testmozgás után az anyagcsere során termelődő tejsav lerakódik az izomszövetekben, ami izomlázat, izomgörcsöket eredményezhet.
A masszázs elősegíti a tejsav eloszlását és kiürülését a fáradt izomzatból, ezáltal enyhíti a fájdalom és fáradtságérzetet. A sportolók verseny előtti felkészítése során alkalmazott masszázs segít a fáradtság csökkentésében, javítja az izomtónust, fokozza az izom rugalmasságát és az összehúzódás erejét növelve, erősíti az izmokat. Az izomsorvadás és gyermekbénulás utáni maradványbetegségek kezelésében is hasznos, mivel lazítja, és egyben fokozza az izmok és inak rugalmasságát, fellazítja az összenövéseket.

Csont vagy izületi sérülések után, mivel az izmok és ízületek mozdulatlanságra kényszerülnek, lelassul a helyi vérkeringés, nyirokpangás következik be, ez pedig duzzanathoz, izomletapadásokhoz vezet. Megfelelő masszázs alkalmazásával felgyorsíthatjuk a vér- és nyirokkeringést, eloszlik a duzzanat, fellazul az összetapadás, és az ízület visszanyeri egészséges aktivitását.

Hatása a keringési rendszerre
A keringési rendszerre is pozitív hatást gyakorol. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a masszázs növeli a hajszálerek mennyiségét, tágítja az ereket, ezáltal fokozódik a vérkeringés. A beteg területeken segíti az érhálózat újraépülését, visszaállítja az érfalak rugalmasságát, az erek átjárhatóságát.
Fenti hatásai miatt bizonyos technikákat előszeretettel alkalmaznak magas vérnyomás, koszorúér-betegségek, agyi vérellátási elégtelenség kezelésére.

 

Masszázsok

Akupresszúrás masszázs

Az akupresszúrás masszázs során a kezdeti lazító, bemelegítő fogásokat, simításokat, gyúrásokat az akupresszúrás pontok stimulálása követi. Ezek célja az, hogy a fájdalommal küzdő szerveket több életenergiához (csíhez) juttassa, visszaállítsa az egyensúlyi csíkeringést, ezáltal kezelve a betegségeket. Érdekessége, hogy gyakran a fájdalommal küzdő szervtől igen távoli pontok kezelésével lehet a legjobb eredményt elérni. Az akupresszúrás masszázs kiválóan alkalmas stresszoldásra, mozgásszervi és belső szervi panaszok kezelésére.

Cellulitiszmasszázs

Vér- és nyirokkeringés aktivizáló vákuumos masszázs, melynek következtében javul a salakanyag-eltávolítás. Kiegészítő kezelésként ultrahangos és interferenciaáramos kezelés alkalmazható, mely növeli a hatóanyagok felszívódását, serkenti a zsírlebontást és erősíti a legyengült izmokat.

Bővebben a Cellulitismasszázsról >>>

 

Lábreflexzóna-masszázs

A reflexzóna masszázs elve, hogy a lábfejen és főként a talpon elhelyezkedő akupresszúrás pontokon keresztül stimulálhatóak és pozitívan befolyásolhatóak az ezekkel a pontokkal összeköttetésben álló szervek és testrészek. Főképpen a lábfejen található, nyomásra érzékeny pontok árulkodnak szervi rendellenességről. A reflexzónamasszázs elsősorban a test öngyógyító erejét szolgáltatott aktiválni, de emellett lazító és élénkítő hatása is van.

Bővebben a talp masszázsról >>>

La-Stone-masszázs
Ennek a kezelésnek az alapját a kb. 50 °C-ra felmelegített sima, kerekre csiszolt kövek képezik, melyekből 40-et a test különböző energiaközpontjain helyeznek el. A forró kövek mellett néhány jéghidegre hűtött márványkövet is elhelyeznek ezen pontok némelyikén. A hideg-meleg inger által kiváltott stimuláció hasonlóképpen működik, mint a Kneipp-kezelés esetén. A La-Stone masszázs izomlazító hatású, amelyet tovább fokoznak az intenzív masszázsfogások. A tulajdonképpeni masszázs, amelyet különböző nagyságú kövekkel végeznek, csak gondos előkészületek megtétele után kezdődhet. A jó közérzetről a testet borító illatos olajok és a gyengéd zene gondoskodik.

Nyirokmasszázs/drénerezés
A nyirokmasszázs célja, hogy a nyirokrendszer zavarai következtében a szövetekben felgyülemlett vizet eltávolítsa, a duzzanatokat megszüntesse, élénkítse az immunrendszert. Nyirokmasszázs során simító, pumpáló mozdulatokkal ürítik ki a nyirokcsomót, meggyorsítják a pangó nyirok eltávozását.

Shiatsu masszázs
A Shiatsu (ejtsd: siacu) japán szó, jelentése ujjnyomás. Ezen masszázs típus alkalmazásában leggyakrabban az ujjnyomást használják, hasonlóan az akupresszúrához. Az erősebb nyomások kivitelezéséhez a tenyereket, a könyököt, a térdet és a talpat is felhasználják. Ezenkívül fontos szerepet kapnak a különböző nyújtó fogások is, hasonlóan a jógához. Mondhatjuk, hogy a Shiatsu felhasználja az akupunktúra, a jóga, a manuálterápia és a masszás elemeit, gyakorlatait, tudását, s ezzel vált a 20. század egyik leghatékonyabb masszázsává. Holisztikus szemléletű, a teljes embert kezeli, a lábujjaktól a fejtetőig.

Svéd masszázs

A Svéd masszázs:

Igaz,hogy a "klasszikus masszázsnak is nevezett technikát csak a XIX. században dolgozta ki Per Henrik svéd gyógytornász és J. Georg Mezger holland orvos,az azonban vitathatatlan,hogy gyökere egyértelműen az ókori görög-római kultúrában keresendő.

A masszázs olyan művelet amelyet a bőr felületén kézzel végzünk. A kezelések betanult, módszeres, rendezett és adagolt erejű kézi fogások sorozatából állnak. Célja, hogy a bőralatti szövetek, különösen az izomzat állapotát helyileg, illetve a távolhatás révén az egész szervezet működését előnyösen befolyásoljuk.

A svédmasszázs fogásait alkalmazó maszázst különböző célzattal végezzük.

• Frissítőmasszázs
• Gyógymasszázs
• Sportmasszázs

A svéd masszázs öt alapfogást alkalmaz: simítás, dörzsölés, gyúrás, ütögetés, vibráció. A modern masszázs ezt még kiegészíti a kirázás és kimozgatás műveletével.

Ajánlott: reumás betegségek, neurológiai zavarok, műtétek, sérülések okozta mozgás-szervi problémák, szívpanaszok, magas vérnyomás,bronchitis,légzési és pszihoszo-matikus problémák, tartáshibák, csigolyák menti izommerevség, gyermekek fejlődési rendellenességei ellen.

 

Sportmasszázs

Sportolás után fellépő fáradtság, egyoldalú igénybevételből származó túlerőltetés megszüntetésére, sportteljesítmények fokozására alkalmazzuk.

A sportmasszázs célja

A sportmasszázs célja többféle lehet, attól függően, hogy sportolás (v. aktív mozgás: túrázás, nehéz fizikai munka, stb) előtt, vagy után vesszük igénybe.

1. A sporttevékenységek előtti masszázs lényege, hogy a feszülő, letapadt, merev, görcsös izmokat felszabadítsák, ezáltal azok rugalmasak, ellenállóbbak, terhelhetőbbek legyenek. Az intenzív masszázs felkészít a testmozgásra, hatására jelentősen növekszik izomzatunk teljesítménye, és csökkennek a sérülések esélyei.

2. A sporttevékenység utáni masszázs célja a regenerálás, amely két fő szakaszból áll: Közvetlenül az izmok terhelése után végzett masszázs célja, hogy a megterhelt szövetekből a salakanyagok mielőbb eltávozzanak. Javasolt ilyenkor nagyobb mennyiségű folyadékot fogyasztanunk. A felgyülemlett tejsav eltávolításával elkerülhetjük az izomlázat. Majd az ezt követő (pl. edzések közötti) masszázsok jelentősége, hogy az izmaink regenerálódjanak, és a megfelelő izomtónusunk visszaálljon.

Izomlazító krémek alkalmazása

A sportmasszázsnak jó kiegészítői az izomlazító sportkrémek, sportbalzsamok, gélek melyeket használhatunk bemelegítésre, és/vagy az izomláz csökkentésére. Ezek a speciálisan kifejlesztett készítmények serkentik az izmok vérkeringését és oxigénellátását, tehát használatukkal a masszázs eredményét tovább fokozhatjuk. Jó szolgálatot tesznek akkor is, ha nincs lehetőségünk masszőrhöz fordulni.

A sportmasszázs további hatásai

- Csökkenti az izmok duzzanatait.

- Gyorsítja a sportsérülések gyógyulását, a sérülések utáni regenerálódást.

- Megszünteti az izomgörcsöket.

- Csillapítja a merev izmok okozta fájdalmakat.

- Nyugtató hatású, segít megszüntetni a fáradtságot, kimerültséget.

Kinek javasolt?

- Intenzív sportolóknak mindenképpen szükségük van a (előtti és utáni) sportmasszázsra.

- Akiknek izmaik egyéb tevékenységtől erőteljesen használatnak vannak kitéve.

- Mozgásszegény életmódot folytatóknak, a lemerevedett izmok felmozgatására.

Annak ellenére, hogy a sportmasszázs az aktív sportolók körében elterjedtebb, ezt a masszázsfajtát bárki igénybeveheti.

Mikor nem javasolt?

A sportmasszázsra is a legtöbb masszázs általános ellenjavallatai érvényesek:

1. lázas állapotokban,

2. fertőző (bőr)betegségeknél,

3. visszér problémáknál és mélyvénás trombózis esetében,

Gyógymasszázs

A gyógymasszázst általában más gyógyító eljárással együtt használják (pl:gyógytorna), de önálló kezelésként is alkalmazható. a gyógymasszázs másik elnevezése orvosi masszázs. ebben az elnevezésben az a törekvés jut érvényre, hogy a kezelést a gyógymasszőr az orvossal megbeszélve és ellenőrizve végezze. A gyógymasszázshoz tartozik a reflexzóna masszázs, melynek több formája van: Szegment masszázs, Kötőszöveti masszázs, Csonthártya kezelés. Ezen masszázs formák közös vonása, hogy a reflexivek útján a belső szervek funkcióira fejtik ki hatásukat. Művelésük speciális szaktudást igényel.

A masszázs ellenjavallatai:

A masszőrnek nemcsak a masszázs kedvező hatásait kell ismernie, de azt is tudnia kell, hogy melyek azok az esetek, amikor nem segítünk, sőt inkább ártunk a betegnek.

• Lázas betegség
• Vérzékenységgel járó betegség (leukémia, haemophilia)
• Menstruáció (főleg az első napokban)
• Fertőző betegség
• Tüdő, mellhártya heveny megbetegedései, TBC
• Bőrbetegségek (csak egészséges bőrön masszirozunk)
• Rossz indulatú daganatos betegség
• Egyes pszichiátriai betegségek
• Akut izületi gyulladás
• Csontsérülések, izom,-szalagszakadások heveny szakaszába